Amikor a közös költség tartozásból végrehajtás lesz: rossz taktika, ha homokba dugjuk a fejünket!

Megdöbbentő gyakorlati tapasztalat, hogy a kilakoltatás, a végrehajtás sokszor csak azon múlik, hogy az adós struccpolitikát folytat, és hagyja felhalmozódni az eredetileg nem is komoly társasházi közös költség, közüzemi költség elmaradását. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara ügyvezető alelnöke szerint gyakran tapasztalható, hogy felelőtlenségből nem fizetnek az adósok, és hozzák magukon túl nehéz helyzetbe a társasházi közösségeket is.

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara ügyvezető alelnöke szerint az adósok passzív viselkedése miatt is gyakran jutnak a társasházi közös költséggel, közüzemi költséggel kapcsolatos ügyek végrehajtási szakaszba. Császti Ferenc szerint sok adósra jellemző, hogy nem törekszenek helyzetük megoldására és együttműködésre a hitelezőjükkel, többször csak „homokba dugják” a fejüket. Pedig az adósok együttműködési hajlandósága és aktív közreműködése feltétlenül szükséges az ügyek rendezéséhez.

A hitelezővel történő megegyezésre még a végrehajtási szakaszban is számos alkalommal van lehetőség, a végrehajtó is több megoldási javaslattal tud élni a bajbajutottak számára annak érdekében, hogy a legrosszabb végkifejletet elkerüljék. Az adós együttműködési hajlandósága esetén többféle megoldás – például részletfizetés, az ingatlan szabadpiaci/hagyományos értékesítése, esetleg önkormányzati adósságkezelési segítség igénybevétele – létezik arra, hogy a lefoglalt vagyontárgyak értékesítését vagy a kilakoltatást elkerüljék.


Rossz megoldás a struccpolitika

Az ügyvezető alelnök szerint rossz taktika, hogy sokan úgy vélik, nincs lehetőségük szabadulni a hitelektől és tartozásoktól. A csekkeket félredobják, a hivatalos leveleket nem veszik át, a hitelező megkereséseire pedig nem válaszolnak. Pedig ha megoldásra törekednének és együttműködnének a hitelezővel, elkerülhetnék a végrehajtást vagy a kilakoltatást. Kis odafigyeléssel pedig el sem jutnának a végrehajtási szakaszba, hiszen a végrehajtási ügyek nagy része csupán 100 ezer forint alatti „kis követelés”.

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara 2005−2010-re vonatkozó statisztikái alapján elmondható, hogy a végrehajtási ügyek igen sokrétűek, különböző jogcímen, és különböző összegű tartozások miatt indulnak. A végrehajtások fele úgynevezett „kis követelés”, ami nem éri el a 100 ezer forintos összeghatárt, nagyjából 35 százalékuk pedig 100-500 ezer forint között mozog. A kisebb összegű követelések többnyire közüzemi hátralék miatt keletkeznek: víz-, áram-, gázdíj, valamint mobilszolgáltatónál és parkolótársaságnál be nem fizetett tartozás.

Idén a jogalkotó már nem ismer tréfát

Holott az idén januártól hatályos jogszabály-változások két lényeges új elemet hoztak. Az egyik: a korábban 6 hónapot meghaladó közös-költség–hátralék esetén a külön tulajdonra és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadra a hátralék megfizetésének biztosítékául szolgáló jelzálogjog bejegyzését már 3 hónapnak megfelelő közös költség hátralék esetén is lehetővé tették. A jelzálogjog bejegyzésének elrendelése pedig 3 hónapnak megfelelő hátralékonként megismételhető. A másik új elem: ha egy társasház valamely tulajdonosával szembeni követeléséből bírósági per lesz, akkor a bíróság köteles az első tárgyalást legkésőbb a keresetlevél beérkezésétől számított 30. napra kitűzni.


Név:
E-mail cím:
Telefonszáma:
Társasház címe:
Albetétek száma:
Garázs,tároló:
Üzenet:
Kérjük válaszoljon a következő kérdésre: egy + 9

Ellenőrizze, hogy közös képviselője rendelkezik-e a tevékenység végzéséhez szükséges regisztrációval!
Néhány éve már kötelező minden munkáját üzletszerűen végző közös képviselőnek regisztráltatnia magát a területileg illetékes Kormányhivatalnál. Mit is jelent az, hogy üzletszerűen végzi a tevékenységét? Azt jelenti, hogy munkájáért...

Mikortól csökken 10%-kal a közös költség?
Miért nem csökken automatikusan a rezsicsökkentési jogszabályokban meghatározott mértékben...
ALPHA HOUSE TÁRSASHÁZKEZELÉS
© Minden jog fenntartva. 2012 www.alphahouse.hu